A vastartalmú víz az egyetlen fajta, amelyet szó nélkül is felismerünk. Nem a medence színéről, amely többnyire tiszta, hanem az okkerkéregről a kövön, ahol a víz folyik, a szökőkút rozsdás peremén, a túlfolyó alatt lecsorgó narancssárga fonálról. Aki egyszer észrevette, minden európai fürdőben látni fogja, amely erre a vízre épült.
A színnek pontos oka van, és egyáltalán nem a víz tulajdonsága.
Miért narancssárga a kő, és miért nem a medence
A föld alatt, oxigén nélkül a vas vas(II) formában oldódik — színtelen, láthatatlan, kémiailag békés. Egy liter belőle pontosan úgy néz ki, mint egy liter bármi másból. Abban a pillanatban, amikor a víz levegőt ér, az oxigén vas(III)-má oxidálja, ami nem oldódik. Finom okkersárga csapadékként kiválik, és lerakódik mindenre, amit a víz érint.
A narancssárga tehát a levegővel való érintkezés jegyzőkönyve, nem a töménység mértéke. Ott gyűlik, ahol a víz állandóan folyik, és ott dörzsölik le, ahol a medencét tisztítják — ezért tiszta a medence, amelyben úszunk, és festett a csatorna, amely táplálja. Egy fürdő rengeteg vasat vihet, és szinte semmit sem mutat; egy falon lecsorgó vékony ér látványos lehet.
Ugyanez a reakció megmagyaráz egy részletet, amelyet a vendégek észrevesznek, de ritkán kötnek össze: a vastartalmú víz a csapnál kissé fémes ízű, egy órával később kevésbé, mert addig a vas egy része már kiment az oldatból, és a pohár alján ül.
Hol van ez a 75
| Ország | Fürdő |
|---|---|
| Németország | 40 |
| Magyarország | 11 |
| Szlovénia | 8 |
| Ausztria | 4 |
| Svájc | 3 |
| Olaszország | 2 |
| Franciaország, Szlovákia, Horvátország, Lengyelország, Spanyolország, Egyesült Királyság, Izland | 1–1 |
Németország a felénél is többet adja, és mielőtt geológiát olvasnánk ki ebből, érdemes nyilvántartást olvasni: a német fürdők jóval következetesebben közlik vízelemzéseiket, mint a legtöbben, így egyszerűen többet tudunk róluk. A 75-ből 24 rendelkezik hatósági gyógyvíz-minősítéssel — vizsgálat után adott státusz, nem marketingosztály választotta jelző.
Vas egyedül vagy társaságban
A 75 fürdő közül 40-nél a vas az egyetlen alkotórész, amelyet az üzemeltető megnevez — 53%, a legnagyobb arány e katalógus minden alkotórésze között. A kén az esetei 43%-ában áll egyedül, a nátrium 4%-ában, a kalcium 8%-ában. A vas az, amit egy üzemeltető önmagában megnevez; a többi szinte mindig felsorolás része. Ha a vas mégis társaságban érkezik, a kén a leggyakoribb társ.
| Az elemzésben szintén megnevezve | Fürdő |
|---|---|
| Kén | 17 |
| Kalcium | 15 |
| Nátrium | 14 |
| Fluorid | 13 |
| Magnézium | 11 |
| Hidrogén-karbonát | 11 |
| Klorid | 10 |
| Jód | 8 |
| Radon | 1 |
A 75-ből mindössze három közöl összes oldottanyag-tartalmat, ami túl kevés ahhoz, hogy a vastartalmú vizekről mint osztályról bármit is mondjunk. Ezt a hiányt inkább megnevezni kell, mint kitölteni: egy szám, amely nincs meg, nem olyan szám, amelyet megbecsülhetünk.
Hőmérséklet és mélység
A 75-ből 28 közöl medencehőmérsékletet. A medián 37 °C — testhőmérséklet —, a tartomány 21-től 45 °C-ig. Huszonhárom kútmélységet ad meg: mediánja 1006 méter, szélső értékei 120 és 3000 méter.
Ez a két szám együtt két meglehetősen különböző helytípust ír le. A sekély végén a cuxhaveni Waldfreibad Sahlenburg 21 °C-on üzemel, a bensheimi Badesee 25 °C-on — hidegen használt vastartalmú vizek, amelyeket a legtöbb vendég egyszerűen tónak nevezne. A másik szélsőségen az észak-izlandi Mývatn Nature Baths 45 °C-kal érkezik, és 45 °C-on használják, minden igazítás nélkül.
Közöttük azok a fürdők állnak, ahol a forrás és a medence közötti rés a történet: a Bad Ems-i Emser Therme 57 °C-os vizet vesz, és 38 °C-on tartja a medencéit, a Tamási Termálfürdő pedig 55 °C-ot hűt le 38-ra. És két lüneburgi szomszéd — a Salztherme és a Freibad Hagen — egyaránt 34 °C-on üzemel olyan vízen, amely 34 °C-kal érkezik: így néz ki egy kút, amely illik a házához.
Mire mondják az üzemeltetők
| Megadott javallat | Fürdő |
|---|---|
| Mozgásszervi panaszok | 19 |
| Bőrpanaszok | 12 |
| Keringési panaszok | 10 |
| Reumatikus panaszok | 10 |
| Légúti panaszok | 6 |
| Sérülés utáni felépülés | 4 |
| Emésztőszervi panaszok | 3 |
| Nőgyógyászati panaszok | 2 |
A vasnak régi kapcsolata van a vérszegénységgel és inkább az ivókúrákkal, mint a fürdéssel, és tisztességes kimondani, hogy ezek az üzemeltetők nem támaszkodnak rá: mindössze három nevez meg egyáltalán emésztőszervi javallatot. Amit többnyire állítanak, azt szinte minden termálfürdő állítja — a mozgásszervi rendszert.
Mit keressünk, amikor ott állunk
- A vizet kövessük, ne a medencét. A befolyó, a túlfolyócsatorna és minden ivókút hordozza a lerakódást. A medence szűrt és tisztított, és semmit sem mond.
- A kérget olvassuk, ne a víz színét. A kövön ülő vastag okker hosszú, állandó levegőérintkezést jelent; arról, hogy egy literben mennyi vas van, semmit sem árul el.
- A fémes ízt a csapnál keressük, ne a medencében. Ha a fürdőnek van ugyanabból a forrásból táplált ivókútja, ott van a víz a legközelebb ahhoz, ahogy a földből jött.
- A világos fürdőruha foltos lesz, és az véglegesen ott marad. A vas(III) kötődik a szövethez, és nem mosódik ki. Ez az az egy gyakorlati következmény, amelyre érdemes felkészülni.
- Kérdezzük meg, mikor készült az elemzés. Az összetétel lassan változik, de a falon lévő lap lehet húszéves, és a kutat azóta újrafúrhatták.
Amit ez a cikk nem mond meg
Hogy a vastartalmú vízben való fürdés tesz-e bármit azokkal a panaszokkal, amelyeket ez a 75 üzemeltető felsorol. Senkit sem vizsgáltunk meg, és a fürdők megszámolása nem lelet egy testről.
Azt tudjuk megmondani, mely fürdők nevezik meg a vasat, melyiknek van hatóság adta minősítése, mi szerepel még az elemzésben, milyen forrón érkezik a víz, és milyen mélyről. És meg tudjuk mondani, miért narancssárga a kő — a téma azon része, ahol a kémia rögzített, a marketing pedig többnyire nem.